Ki is vagyok?2015.04.02. 15:26, Chiha
0.-1. bejegyzés
Sziasztok! A nevem Mátrai Dominika, 14 éves lány vagyok.A szüleimmel, és az öcsémmel Raullal élek. A napokban írtam felvételit a Budapesti Gimnázium Japán&Francia tagozatára ami egybe van vonva. Mivel különösen jó nyelvérzékem van (anyáék szerint ) és mindkét nyelv nehéz ezért íratkoztam ide. És a Japán tagozatra. Raul persze folyton ijezget, de azért remélem nem lesz baj. Most egy kicsit a személyiségemről.
Kedvenc szín: Nekem a konzervatív szinek állnak jól, de minden színt szeretek. (Csak nem mindegyiket magamon! :P )
Kedven banda: Halott pénz.
Kedvenc étel: sajos makaróni! :3
Kedvec ital: narancsos Fanta
Szeretek olvasni, és a neten lógni, valamint történetet írni. Igen írok egy történetet a sajátomon kívül. Nem azért mert az én életem nem olyan izgamas, hanem azért mert jól írok.
Uálom: Ásványvíz blah...Ha egy fiú fel akar szedni. Ha valaki nem képes megbocsájani,egy apró hibáért.
Ha tetszik a személyiégem kukkancs bele a naplómba!
Szeptember 1.Vasárnap
Éppen a szombámban pakolgattam, amikor anya szólt, hogy a várva várt csomag megérkezett. Teljesen izgatottan lerohantam a földszintre, még Raulnak is neki mentem (Uppsz! ), és az ebédlőasztalon lévő csomagot őrült módjára téptem fel. Anya még egy szigorú "Dominika!"-t is hozzám vágott, de nem érdekelt. A csomag tartalma kissé meglepett, mert az órarend, és a levél mellett, sapka, kitűző, ünneplőruha, tesiruha, és passtartó is volt a csomagban. Ezekre egy-egy pillantást vetettem, ezzel jelezve, hogy "oké, később rátérünk". Feltéptem a borítékot amiben szó szerint ez állt:
"Kedves Mátrai Dominika!
Örömmel jelentjük be, hoy felvételt nyert a Budapsti Gimnázium Japán&Francia tagatára! Gratulálunk! A csomagban elküldtük a testnevelésruhát, és az ünneplőruhákat, valamint az órarendet, a szekrénye zárkódját, a teremének számát, és egyéb ehhez kapcsolatos tárgyakat. Mégegyszer gratulálunk, és örömteli élményekkel dús tanévet kívánunk a BGJFT-ben!
Endoso Akashi
Igagató"
Ezután megnéztem az órarendet. Kicsit húzós, de ki lehet bírni. Ezután lefeküdtem az ágyamra, és örültem. Csak úgy magamnak. :)
|